A közösen használt, pénz érmével működő mosógépek után egyre jobban elterjedtek és egyre több háztartásban jelentek meg a lakosság számára gyártott mosógépek. A pénzérmés mosodák nagy hátránya volt, hogy a mosási időt végig kellett várni és a ruhákat el- illetve oda kellett szállítani. Az ilyen mosodák legfőképp Amerikában voltak elérhetők és népszerűek, még ma is fellelhető néhány közülük. Sokan panaszkodtak, hogy tönkreteszi a ruhákat, de a kézi mosásnál mégiscsak jobb volt. Idővel megjelentek a szárítógépek is, később a szárítógépes mosógépek. Több olyan háztartásban, ahol helyhiánnyal küzdöttek, az utóbbi nagy szolgálatot tett, mert egyben volt a két készülék és a ruhaterítésnek, szárításnak sem kellett helyet biztosítani. A vélemények nagyon megoszlanak arról, hogy a szárítógépes mosógép a jobb, vagy inkább külön. Nyilván az előbbi helyhiányos lakásokban jó szolgálatot tesz. A legtöbb vélemény szerint nagyon gyűri a ruhákat a különálló szárítógéppel szemben. A tudomány és a technológia fejlődésével nyilván ezen a területen is vannak előre haladások, de figyelemben kell venni azt, hogy két gép egybeépítése bonyolultabb úgy, hogy mindkét funkciónak megfeleljen. A különálló gépek esetében könnyebb elérni a kívánt hatást, ezért van az, hogy csak a szárítógépnek gyártott eszköz egyes típusai annyira korszerűek, hogy a szárított ruhákon alig látható gyűrődés. A mosógépek esetében is hatalmas a választék, az igen népszerű, kisebb helyet foglaló felültöltős gépek mellett megjelentek az elöltöltős változatok is. A programfunkciók igen korszerűek, a gépek gyorsak és hatékonyan tisztítanak. Sok esetben csak a mosószer adagolásra kell figyelni, mert a mosógép maga állítja be a vízmennyiséget és a mosási időt a ruha mennyisége alapján. Ezt egy szenzoros rendszer végzi el. A mosási programok is a ma emberéhez idomulnak, létezik intenzív mosás, kíméletes mosás, rövid mosás és egyebek. A legtöbb ma gyártott mosógép elárasztás védelemmel is el van látva.