Kis dolog a világegyetem nagyságához, és vélhetően hosszú történelméhez képest, hogy mi emberek, egy kicsivel több mint 2000 éves írásos emlék megfejtését ünnepeljük. Mégis nagy öröm az, hogy kicsivel többet megtudhattunk az elmúlt évezredről, hiszen csak újabban jutottunk el arra a kulturális, technikai fejlettségre, hogy lehetőségünk nyíljon arra, hogy egyszerűen kapcsolatot teremtsünk a világ más népeivel, hogy tájékozódjunk a saját és mások múltjáról, hogy kitekintsünk saját Földünkön túlra, és ott is új, fejlett világok után kutassunk. 

A Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza egy orvosi szöveget tartalmaz, és már a 16. század óta dolgoznak a kutatók a megfejtésén.

Ahogy említettem a technológia lévén vált lehetségessé, hogy rájöjjenek, hogy mit is rejt a papirusz: a titok nyitja az volt, hogy nem egy, hanem több rétegnyi papiruszt ragasztottak össze – ezért nem tudták korábban elolvasni. Ultraibolya és infravörös felvételek segítségével tudtak rájönni, hogy tulajdonképpen több lapról van szó.

A lapokat szétválasztották, és egy görög szöveg tárult a kutatók szeme elé. A Bázeli Egyetem egyébként egy nagy halom kézírásos irattal együtt vásárolta fel ezt a példányt is. A többi papíron szerződések, levelek, elismervények voltak olvashatóak, ezeket is nagyra értékelték, hiszen számos dolgot elárultak a több ezer évvel ezelőtti hétköznapi emberek életéről. Ez a szöveg viszont egy orvos tollából származik, aki a hisztérikus apnoé nevű betegségtől írt. Jelenleg úgy gondolják, hogy a szöveget Galénosz írhatta, aki Krisztus után 129-201 közt élhetett.